- Jó estét kívánok!
Ma éjjelre osztottak be. Első nap. Nem tudom, milyen munkára. Igen, én vagyok. Feltöltőnek? Mi vagyok én? Adapter? Csinos az egyenruhája. Én is kapok? Jaj, de jó! Nem ilyet? Kár. Mit keres? Maga csak ne nézegesse az én táskámat. Sérti a szatyrom személyiségi jogait. Miért ne lehetne neki? Ennek a táskának külön élete van. Néha napokig nem tudom, hol keressem? Miféle ragacsokat rak a dolgaimra? Mitricák? Ja, értem. Persze, hogy van ebben a boltban is ilyen. Nappal itt vásárolok. Azért jelentkeztem éjjelre. Mit gondol, mi volna, ha fordítva csinálnám? Éjjel nincsenek is nyitva. Öltöző nem kell. Ez a munkaruhám, ami rajtam van. Köpeny? Jó, azt kérek. Segítsen már, legyen szíves! Hogyan kell ebbe belebújni? Nem akarom itt reggelig forgatni. Bár, ha fizetnek érte?
Milyen nehezek ezek a dobozok? Csak, mert akármekkora súlyt nem emelhetek. Annyit még igen. Merre vigyem? Hová tegyem? Oda? Azt mondta árufeltöltés. Hol van ez a polc a fenttől? Ez inkább áruletöltés. Ha ennyit kell hajolgatnom, oda a derekam!
Már nem kell. Szétszakadt a doboz. A kutyaeledelek pedig begurultak a helyükre. A polc alá. Miért kéne kiszedegetnem? Majd bemásznak érte a kutyák. Na ne! Miért vennének az emberek kutyaeledelt? Én még nem hallottam olyanról, hogy azt ennének. Az emberi táplálék egészségesebb. Vagy nem? Jut eszembe! Kezdek éhes lenni. Merre van az élelmiszerosztály? Nem. Nem hoztam magammal pénzt. Most nem vásárolni jöttem, hanem dolgozni. Nem jár? Ezt nem értem. Tavaly kisegítettem a Pirike vegyesboltjában, és ott lehetett. Pedig saját üzlet. Kisvállalkozó. Ráadásul kicsit drágább is, mint ez a bolt. Felfoghatatlan! Egy ekkora multi, nehogy már tönkre menjen, ha eszek egy kis felvágottat!
Szép. Most már tudom, miért olcsóbb itt minden. Rajtunk spórolnak. Különben pedig nem is kell. Például ennek a szaláminak itt, nincs is meg az igazán paprikás színe. Az íze sem olyan jó. Így másodjára sem. Na! Miért vette ki a kezemből? Csak összehasonlítást végeztem. Dehogy fizetem ki! Tudja, mit művel a gyomrommal ez a fűszeres izé? Feláldozom magam, és még fizessek is érte? Inkább adja a következő munkát.
A bútorosztályra nem kell vinni semmit? Kissé fáradok. Kell? Jaj de jó! Nem. Nincs targoncás vizsgám. Viszont sokszor néztem a sógoromat a gyárban, hogyan targoncázik. Az nem elég? Mi ez a hirtelen váltás? Én nem! Nem csípem önt annyira. Nahát! Ennek az árunak a neve az? Ilyen hülye nevet adni valaminek! Csipsz. Nem csoda, ha a fiatalok félre értik egymást. Kezükben egy ilyen zacskóval. Hopp! És milyen könnyen kiszakad. Azért, több mint a fele benne maradt. Ezt most akkor majd olcsóbban adják? Tényleg? Megehetem? Végre egy jó hír. Minden az enyém lehet, ami sérült? Azt hiszem, holnap átkérem magam az italos részlegre. Italos leszek. Illetve már az vagyok.
Milyen hamar reggel lett! Eddig? A mosdóban voltam. Helyesebben a … Nem. Nem két órán keresztül. Csak tíz percig. Utána eltévedtem. Mit csodálkozik? Annyira egyformák ezek a polc sorok. És milyen sok! Nem csoda, ha még nappal is ezeket pakolásszák. Képtelenség ennyi idő alatt mindent feltölteni. Főleg, hogy egyesek eltűnnek egy-két órára. Micsoda emberek vannak! Magát sem láttam mostanáig. Most mit néz rám ilyen ferde szemmel? Jobban meg kellene válogatni az alkalmazottakat. És, ha megengedi, csak súgva. Néhány közvetlen vezetőt is. Nem képesek összefogni a dolgozókat. Na, de nem tartom fel tovább. Lejárt a műszakom.
A viszontlátásra!
- Jó reggelt drágaságom!
Megjöttem a munkából. Hoztam egy kis pékárut, meg májkonzervet. Ma már teát is főzhetsz a reggelihez. Van filteres is. Ja, és megvan az unokának a szülinapjára az Mp3 lejátszó. Nem. Nem volt drága. Csak néhány olyan izét, matricát kellett beszereznem. Ráragasztottam. A kabátom bal zsebében van még pár darab ilyen ragacs. Ki ne dobd! Nyakunkon a karácsony, tudod!
Ma éjjelre osztottak be. Első nap. Nem tudom, milyen munkára. Igen, én vagyok. Feltöltőnek? Mi vagyok én? Adapter? Csinos az egyenruhája. Én is kapok? Jaj, de jó! Nem ilyet? Kár. Mit keres? Maga csak ne nézegesse az én táskámat. Sérti a szatyrom személyiségi jogait. Miért ne lehetne neki? Ennek a táskának külön élete van. Néha napokig nem tudom, hol keressem? Miféle ragacsokat rak a dolgaimra? Mitricák? Ja, értem. Persze, hogy van ebben a boltban is ilyen. Nappal itt vásárolok. Azért jelentkeztem éjjelre. Mit gondol, mi volna, ha fordítva csinálnám? Éjjel nincsenek is nyitva. Öltöző nem kell. Ez a munkaruhám, ami rajtam van. Köpeny? Jó, azt kérek. Segítsen már, legyen szíves! Hogyan kell ebbe belebújni? Nem akarom itt reggelig forgatni. Bár, ha fizetnek érte?
Milyen nehezek ezek a dobozok? Csak, mert akármekkora súlyt nem emelhetek. Annyit még igen. Merre vigyem? Hová tegyem? Oda? Azt mondta árufeltöltés. Hol van ez a polc a fenttől? Ez inkább áruletöltés. Ha ennyit kell hajolgatnom, oda a derekam!
Már nem kell. Szétszakadt a doboz. A kutyaeledelek pedig begurultak a helyükre. A polc alá. Miért kéne kiszedegetnem? Majd bemásznak érte a kutyák. Na ne! Miért vennének az emberek kutyaeledelt? Én még nem hallottam olyanról, hogy azt ennének. Az emberi táplálék egészségesebb. Vagy nem? Jut eszembe! Kezdek éhes lenni. Merre van az élelmiszerosztály? Nem. Nem hoztam magammal pénzt. Most nem vásárolni jöttem, hanem dolgozni. Nem jár? Ezt nem értem. Tavaly kisegítettem a Pirike vegyesboltjában, és ott lehetett. Pedig saját üzlet. Kisvállalkozó. Ráadásul kicsit drágább is, mint ez a bolt. Felfoghatatlan! Egy ekkora multi, nehogy már tönkre menjen, ha eszek egy kis felvágottat!
Szép. Most már tudom, miért olcsóbb itt minden. Rajtunk spórolnak. Különben pedig nem is kell. Például ennek a szaláminak itt, nincs is meg az igazán paprikás színe. Az íze sem olyan jó. Így másodjára sem. Na! Miért vette ki a kezemből? Csak összehasonlítást végeztem. Dehogy fizetem ki! Tudja, mit művel a gyomrommal ez a fűszeres izé? Feláldozom magam, és még fizessek is érte? Inkább adja a következő munkát.
A bútorosztályra nem kell vinni semmit? Kissé fáradok. Kell? Jaj de jó! Nem. Nincs targoncás vizsgám. Viszont sokszor néztem a sógoromat a gyárban, hogyan targoncázik. Az nem elég? Mi ez a hirtelen váltás? Én nem! Nem csípem önt annyira. Nahát! Ennek az árunak a neve az? Ilyen hülye nevet adni valaminek! Csipsz. Nem csoda, ha a fiatalok félre értik egymást. Kezükben egy ilyen zacskóval. Hopp! És milyen könnyen kiszakad. Azért, több mint a fele benne maradt. Ezt most akkor majd olcsóbban adják? Tényleg? Megehetem? Végre egy jó hír. Minden az enyém lehet, ami sérült? Azt hiszem, holnap átkérem magam az italos részlegre. Italos leszek. Illetve már az vagyok.
Milyen hamar reggel lett! Eddig? A mosdóban voltam. Helyesebben a … Nem. Nem két órán keresztül. Csak tíz percig. Utána eltévedtem. Mit csodálkozik? Annyira egyformák ezek a polc sorok. És milyen sok! Nem csoda, ha még nappal is ezeket pakolásszák. Képtelenség ennyi idő alatt mindent feltölteni. Főleg, hogy egyesek eltűnnek egy-két órára. Micsoda emberek vannak! Magát sem láttam mostanáig. Most mit néz rám ilyen ferde szemmel? Jobban meg kellene válogatni az alkalmazottakat. És, ha megengedi, csak súgva. Néhány közvetlen vezetőt is. Nem képesek összefogni a dolgozókat. Na, de nem tartom fel tovább. Lejárt a műszakom.
A viszontlátásra!
- Jó reggelt drágaságom!
Megjöttem a munkából. Hoztam egy kis pékárut, meg májkonzervet. Ma már teát is főzhetsz a reggelihez. Van filteres is. Ja, és megvan az unokának a szülinapjára az Mp3 lejátszó. Nem. Nem volt drága. Csak néhány olyan izét, matricát kellett beszereznem. Ráragasztottam. A kabátom bal zsebében van még pár darab ilyen ragacs. Ki ne dobd! Nyakunkon a karácsony, tudod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése