Első könyvemről

Érezd magad jól itt, kedves látogató! Nézelődsz? A nejem is így szokott nézni, amikor későn érek haza. Most azonban van egy kis előnyöm. Te nem ismersz engem. Nem kell izgulnom, hogy bejön-e a szövegem, vagy sem. Nem baj, ha nem. Otthon sem szokott. Kicsit kikapcsolódni jöttél? Én is azért járok ide. Igen.
Ilyenkor a nejem kénytelen kikapcsolni a kutyaláncot. Nem panaszkodom. Elég sűrűn levisz sétálni. Néha ugatok, de csak kicsit. És feleslegesen. Közelítünk a természethez. A tévében is egyre több állatot látni. Én társasházban lakom. Több állat nem fér el ott rajtam kívül. Azért csak bátran. Etetni lehet engem. Nem vagyok éhes, de éhezem … az emberibb szavakra, mint Te is.

Feel well here, dear a visitor! Do you look around? My wife like this usual, when I get home late. I have a little benefit however now. You do not know me. I do not have to be anxious about whether my text comes in, or neither. Not trouble, if no. At home usual. To relax a little bit you came? I come here frequently because of that. Me, too. Yes.
At this time my wife obliged to disable the dog chain. Can't complain. Rather densely takes down to walk. I bark sometimes, but only a little. And unnecessarily.
We approach the nature. To see increasingly more animals in the telly. I live in a condominium. More animals do not find room on me there without. Because of that only valiantly. It is possible to feed me. I'm not hungry, though hunger … onto the more human words. Just, you too.

2009. augusztus 31., hétfő

Hapsi-bácsi és a nyeremény


(Ez pedig a következő könyvben fog megjelenni)

- Jó napot szomszéd! Képzelje, beköttettem az Internetet. Egyik este éppen szőrözök rajta … Nem. Azt nem tudok. Deszkám sincs hozzá. Ami volt, abból csináltam a spájzba polcokat. Feleségemnek legyen hová tenni a lekváros üvegeket. Mit? Adnék én szívesen, de üresek. Nem mondtam, hogy lekvárt tesz a polcra. Üvegeket mondtam. Szóval szőrözök a Neten, erre jön valami villogó, remegő izé, hogy nyertem. Oda volt írva, hogy „klikk ide”. Megtettem. Utána mehettem venni egy másik monitort.
A kereskedő, aki az üzletben adta a monitort, magyarázta, hogy az egérrel kellett volna. Mondtam neki, hogy azzal nem lehet akkorát. Ha én klikkelek, akkor azt alaposan teszem. Van egy jó kalapácsom. Még magam reszeltem lakatosinas koromban. Ilyet ma már nem gyártanak. Az még anyagból van.
Hol is tartottam? Folyton félbe szakít itt engem! Még jó, hogy maga nem olyan erős. Tehát ülök ott a gép előtt. Közben jött egy csomó minden oda a képernyőre. Reklám, és ajánlatok. Tuti meggazdagodási lehetőség, meg ilyenek. Az egyiknek nagyon tetszett a szövege. Meg is jegyeztem. „Sok pénzt akar keresni? Ötezer forintért tájékoztatást küldök a megadott címre.” Most mit szól? Ilyet én is tudok. Csak én ezer forintért. Van egy ezrese? Akkor maga nem lesz gazdag. De így én sem.
Volt egy másik üzleti ajánlat is, de azt nem értettem. Valami emelem. Csak tudja, nekem öt kilónál többet már nem szabad. Az orvosom mondta. Nem is adtam neki többet öt kilónál. Ha egyszer nem emelhetek fel többet? Próbált meggyőzni, hogy nem úgy értette. Szerintem az öt kiló, az öt kiló, és kész! Nagyon tartózkodó volt, mikor eljöttem tőle. Én is. Tartózkodom, hogy a közeljövőben felkeressem.
Manapság amúgy sem fér sok bele az öt kilóba. Két kiló kenyér, meg három üveg sör. Most mit magyaráz? Literes sörről nem hallott?
Miért, miért? Azért nem felvágottat veszek, mert az nem annyi! Boldog ember, ha hisz a mérlegekben! Nem horoszkópra gondoltam. Maga egy gonosz pók. Folyton kötekedik velem. És eltérít a mondanivalómtól. Nem akar képviselő lenni? Van hozzá érzéke. Mit fújtat? Még csak két emeletet jöttünk. Azt is lifttel.
Maga nem szereti a nyereményeket? Mióta van Netem, én folyton játszom. Nem pókert. Azt csak a hétvégén szoktam a kocsmában. Emberekkel. A gépeket nem lehet megverni. Illetve lehet, csak nem szabad. Összetörik. Az embert a törzsvendégek.
Csodás dolog ez a világháló. Több nagyvárosban is várnak engem, mert ingyenes szállásokat nyertem. Csak valahogy el kellene jutnom oda. És az a rengeteg ismerős! Olyan is van, akit eddig nem is ismertem. Fantasztikus! Az is megtalál, aki eddig nem is tudott a létezésemről!
Azért vannak visszataszító dolgok is. Néhány képtől szinte hányingerem támad. Dehogy pornó oldal. Maga szerint csak ott vannak undorító képek? Nézze meg a hírportálokat.
De a nyereményeket szeretem. Annyi mindent nyertem már! Csak mindig tennem kell valamit, hogy meg is kapjam. Nem tudtam, hogy mennyi minden hiányzik otthonról. Most már tudom. Furcsa, milyen sok felesleges dolgot tartok! Azért tudom, mert olyasmit sosem ajánlanak, ami már van nekem. Vagy ennyire tudják, mim van?
Magánál nincs bekötve a Net? Jót tenne pedig. Nem lenne ennyire magányos. Velem is alig beszélget, pedig naponta találkozunk. Tényleg nem kíváncsi, hogyan lehet meggazdagodni?
Akkor nem zavarom tovább.
A viszontlátásra!

Hapsi-bácsi utazik


-Jó napot, szomszéd!
De örülök, hogy összefutottunk itt a villamoson! Éppen magára gondoltam. Nincs egy felesleges jegye? Nekem csak az van. Mind lyukas már. Automatákból pedig nem merek venni. Becsapósak. Tegnap is, amikor a kedvenc kocsmámban ittam éppen a kisfröccsömet, látom, hogy az egyik vendég buzgón dobálja be a százasait egy ilyen pléhdobozba. Jegyet meg nem adott neki vissza. Ne mondja, hogy az nem olyan gép! Hallottam, amikor a végén az illető megjegyezte a mellette állónak, „Na, ma sem megyek már innen sehova”. Tényleg, maga hová megy? Akkor egy felé tartunk. Igaz, szép is lenne, ha ez a kocsi egyszer csak két irányba indulna el! Miért? Volt már olyan, nem?

Ejnye, hogy lökdösődnek itt! Ennyi mindenkivel nem szeretek összefutni, na! Mit mutat? Milyen szalag? Ja, hogy kar! Nekem ínszalagom van, azzal megyek éppen az orvoshoz. Nem. Jegyem nincs. Mondom, ínszalag. Az van nekem. Ellenőr? És mit ellenőriz? Az érvényes jegyeket? Akkor menjen csak tovább. Nálam nincs mit ellenőriznie.

Büntetés? Kérem, én tisztességes, törvénytisztelő állampolgár vagyok. Igen, utas is. De csak egy darabig. Le kell szállnom? Igazán kedves, hogy szól, de még három megálló. Nem most akarok. Akkor fizessek? Miért nem ezzel kezdte? Mennyit? Annyi nincs nálam. Hogy milyen drága lett a tömegközlekedés? Borzasztó! Persze, megértem. Be kell hozniuk a sok ingyen utazó miatt. Nem, én nem utazom ingyen, csak nincs jegyem. Szokott lenni, de most éppen elfogyott.

Jó, akkor adjon csekket. Köszönöm. Maga nagyon jól végzi a munkáját. Magabiztos a kiállása. Maga biztos sokat sportol. Szakmájában elhivatott. Hívták már máshová is a szakmáján kívül? Pedig maga nagyon lelkiismeretes. Ez a munka pedig olyan lelketlen, nem? Nem. Persze, hogy nem, hiszen maga lelkesen csinálja. Sőt, művészi szinten űzi. Így átnyújtani egy csekket csak egy hozzáértő tud. Egy pillanat. Rá tetszene írni, hogy mekkora az összeg, mert a végén még elfelejtem, és mint említettem, betartom a törvényeket. Igazán kedves tetszik lenni. Szép az írása. A nullái nagyon tetszenek. Ami előtte van szám, az nem annyira. Most, hogy ezt a csekket oda adta, utazhatom tovább, ugye? Nem? Jó, rendben, maga győzött. Akkor itt most már le is szállok. További jó munkát, és üdvözlöm a kedves főnökét is. Adja át neki jókívánságaimat. Minden jót.

Na, szomszéd, milyen szerencse, hogy éppen itt szálltunk le. Pont itt van dolgom. Milyen csekket? Ja, azt már az imént összetéptem és eldobtam. Viccel? Ugyan, honnét fogják megtudni, hogy ki nem fizette be? Elkérte az ellenőr az adataimat? Na, ugye!
A viszontlátásra!