Hapsi-bácsi a multiban

- Ne tekerje már folyton odébb azt a gumiszalagot, kérem! Nem látja, hogy még pakolok? Aztán meg majd minden leesik meg szétgurul. Ha összetöri, én nem fogom ugyan kifizetni! Ez is micsoda találmány? Ez a sok korlát. Az ember nem tud így rendesen pakolni. Látja milyen nehezen érem el a kosártól a szalagot? Ha odébb tudnám tolni? De beállt az egyik kereke. Maguknál nincs kötelező szerviz? Meg karbantartó? Pedig láttam, hányféle járgányt használnak. Alig lehet tőlük elférni a sorok között. Nem is értem, miért nem éjjel rakodnak? Akkor nincs vásárló. Ja persze, olyankor maguk is alszanak. Meg kell, hogy valljam, nem látszik magán. Nincs valami jó színe. Nagyon piros. Vajon mitől?

Milyen vonalkód nincs rajta? Ez így volt a polcon. Most hová viszi? Nekem ne hozzon másikat. Nekem ez kell! A többi össze van nyomorgatva. Nagyon sokáig kellett keresnem, mire ezt a szebbet kiválasztottam. Még meg is nyomkodtam mindet, mire a megfelelő keménységűt megtaláltam. Akkor nem viszem el, ha nem lehet így, most boldog? Gondoltam. A mosolya is olyan benyomást kelt bennem, mintha tavalyról maradt volna az arcán. Mint az előre csomagolt kiflik ott hátul. Most miért rángatózik a szája sarka? Ez itt bolti betegség? Vagy egymástól kapják el? A hentesüknek is van ilyen, pedig igazán hamar megtaláltuk együtt azt a szép darab körmöt. Én arról nem tehetek, hogy a legalján volt.

Az a pulóver, amiről most szedi le azt a műanyag micsodát, akciósan van hirdetve. Akkor miért annyi? Nem kell! Annyiért nem. Nem érdekel, hogyan teszi vissza a vacakot rá! Tőlem rá is hegesztheti. Nehogy már menet közben menjen fel az ára, míg ideérek a pénztárhoz! Olyan sokáig én nem szoktam vásárolni. Bár igaz, bolyongok itt rendesen néha, de nem ám, hogy meg tudjam kérdezni valakitől, mit hol találok? Olyankor bezzeg, eltűnik mind! Próbálnék meg valamit elcsenni, akkor rögtön ott lennének, mi? A múltkor is csak egy zacskó csipeszt sikerült. Nem is tudom mire használni. Ahogy összenyomom, máris törik. Mint a cipő a lábamat. Azt hiszem, vissza kell mennem a régiért. Fogadjunk egy számmal kisebb. Pedig a jó helyről vettem le. Megnéztem, 45-ös volt a polc szélén. Persze a cipőbe nem írják bele ma már. Ez is jellemző.

Nekem nehogy az évszámot is hozzáadja a végösszeghez, mint a múltkor. Milyen gombot nyomogat ott maga mellett? Látom, ide tart a biztonsági őr. Tudnak maguk kedvesek is lenni. Igazán szép dolog, hogy ki kísérnek.

Hapsi-bácsi beteglátogatóban

-Jó napot kívánok!

A nagybátyámat keresem! Ebben a kórteremben van? Már látom, ott van a sarokban. Megyek is hozzá, csak előbb megpróbálok eljutni az ágyáig. Még hogy kórterem! A kór, az stimmel, de ez egy lyuk. A buszon idefelé nem voltak ennyien. Mennyi beteg? Látogatók is? A színük nem sokkal jobb, mint akikhez jöttek. Most mit morognak? Dehogy a megvilágítás. Itt az nincs is.

Na, csakhogy ideértem. Kedves bátyám. Te mondd csak, miért nem használnak itt emeletes ágyakat? Több lenne a hely. Ugyan már, aki nem tud kimenni, az fekhet felül, annak nem mindegy? Felfekvés, igen. Most látom, hogy nézel ki? Ha nem integettél volna, amikor beléptem, meg sem ismerlek. Ajaj! Te se engem? Csúnya baleset lehetett, ha nem emlékezel rám. Amnézia? Látod, ezért nem jó kórházban lenni! Annyi minden ragályos nyavalyát elkap az ember. Na, de mesélj, mi történt? Közben kipakolom, amit hoztam neked. Náncsi néni küldött velem egy tál birsalmasajtot. Tudom, hogy nem szereted, de én igen. Ne félj, nem hagyom itt. Én mondtam neki, hogy ezt küldjön.

Milyen ebéd? Itt nem adnak? Ne szédíts. Te soha sem ettél sokat. Elég kell, hogy legyen. Különben is, azt már otthon oda adtam a gyerekeknek. Igen, előbb haza mentem, és csak utána ide. Volt rá időm. Ha azonnal utánad jövök, előbb érek be, mint te. Mondjuk, jobban jártál volna, mert akkor foglaltam volna neked egy ágyat. Ez szerinted ágy? Ne bolondozz, ennek kereke van, mintha bármelyik pillanatban el akarnának tolni innen máshová. Igaz is? Az más. Rakass rá rendszámot, mert holnap is jövök, és akkor könnyebben megtalállak. Add be nekik újításnak. A rendszámdolgot. Pluszbevétel a kórháznak. Előtte szólj azért, vagy tudod mit? Itt van az unokaöcsém névjegykártyája. Minek, minek? Ott van rajta, nem látod? Rendszámtáblákat gyárt.

Már megint integetsz? Minek? Itt vagyok már. Másról nem tudok, hogy jönne hozzád. Kinek? A feleségednek? Szegénykém, nagyon rosszul lehetsz, hiszen te agglegény vagy. Furcsa, miért suttogsz? Most látom, maga nem is a nagybátyám! Legközelebb ne integessen nekem! Még jó, hogy a sört nem adtam oda. Milyen nővért hívjak? Hagyjon már, nem vagyunk rokonok, különben sincs nővérem. Szép dolog, na! Itt mindig összekeverik a betegeket? Csoda, ha nem nagyon jönnek látogatni az emberek? Kujtorogjon itt órák hosszat, mire megtalálja a rokonait? A látogatási idő meg lejár közben. Ide sem jövök többet! Legalábbis a saját lábamon biztosan nem!

A viszontlátásra!

Hapsi-bácsi fokozza

Jó napot kívánok!

Bejöttem, mert láttam, hogy az ajtó fölé ki van írva, reklám-marketing. Én a reklámok miatt járok most itt. Kérem, önök túlzásba estek. Nem a mennyiségre gondolok, hanem…tetszik tudni, a mennyiség mindig a minőség rovására megy. Ez mindennel így van. Például a házban, ahol lakom, a másodikon X-éknél hét gyerek van, de most nem is ezt akarom elmondani.

Két dolgot említenék csak. A gyümölcslevet és a fehérséget. Ne hadonásszon! Mi az, hogy ne itt reklamáljak? Akkor minek írták ki az ajtó fölé? Reklámügyben reklamálok! Folytatom. Akkor is, ha még egy marékkal bevesz abból a fehér tablettából. Emlékszem, tavaly az volt a szlogen, hogy száz százalék gyümölcs. Idén pedig maguk szerint most még gyümölcsösebb. Kedveseim! Matematika. Nem tanulták? Száz százalék felett csak a múlt rendszerben lehetett teljesíteni.

Erről jut eszembe a volt főnököm, és a volt kollégáim. A munkahelyen már csúcsjáratban pörögtünk, de a főnök szerint fokoznunk kellett volna a tempón. Ettől kiborultunk. Egészen a kapunk kívülre. Azóta üres a csarnok. Na, most már van mit fokozni, de nincs kivel. És akkor megint ott tartunk, hogy a gyümölcslében van ízfokozó is.

A mosópor tavaly már abszolúte fehérre mosott. Idén viszont állítólag még fehérebb lesz mosás után a ruha. Na, ez már vakít. Annyira fehér. Elvakítanak. Kérem, én tanultam fizikát. A fehérben az összes szín benne van. Ha valamit agyon mosunk, kimosunk belőle mindent. A színeket is. A telt-fehér több, mint a tejfehér. A világ sajnos a tejfehér felé halad. Pedig ma már a tudósok is megállapították, hogy a tejet a tehén a boci számára termeli, nem az embereknek. Állati nem?

A sportolók, szegények nem doppingolnak, csak nyerni szeretnének. A célszalagot szeretné mind átszakítani. Sajnos az ínszalag sokszor előbb szakad. Isszák a még gyümölcsösebbet, és a tejet. A vizsgálat meg rátalál az ízfokozóra, vagy mifenére. Ettek volna inkább eredeti gyümölcsöt. Azt viszont az alkoholszonda mutatná ki. Kell nekünk ilyen precíz műszer? Végülis, minden egyre érzékenyebb. Túlfokozott. Hová ez a nagy rohanás?

Tessék kérem mérsékelni. A reklámokat. Esetleg kevésbé túlozni, ha lehet. Az alma legyen alma, a fehér pedig csak egyszerűen fehér. Ne vakítson. No, de nem fokozom tovább, mert a végén még magánál is szakad a cérna, vagy valami. Mi az? Altatót vett be, hogy ilyen furcsán mosolyog rám? Na, mindegy. Akkor szép álmokat!

A viszontlátásra!