Megint nem működik a lift? Akkor menjünk szépen a lépcsőn, végül is, a mozgás fél egészség. Én nem is félek az egészségtől, csak nem értem, miért kell annyi mindent szedni ahhoz, hogy azok maradjunk. Ott van mindjárt az a sárga gyöngyöcske. Azt kelkáposzta főzelék után érdemes bevenni. Mondjuk, én jobban szeretem a régi hagyományt, csak a családom nem. Tehetek arról, ha büdös? A pirosat meg lefekvés előtt, és akkor éjjel az ember rohanhat, mert megkönnyíti folyó ügyeit. A hivatalit sajnos nem. A nejemét sem, mert utál éjfél körül felmosni. Utánam.
Azért sokat fejlődött a táplálkozástudomány. Az ember ehet, ihat bármit. Mindenre van ám valami bogyójuk. Nekem csak az a bajom vele, ha mindet beszerzem, ételre, italra már nem telik. És akkor hol van még a gyümölcs? Pedig abból kellene a legtöbb. Az almánk elfogyott. Nekünk is. Otthon.
Tudja, mit kell reggelizni? Kefirt! Élőflórásat. Nekem elég volna a sima Flóra, a szomszéd utcából, bár már alig élek. Mondják, hogy öreg kecske is…de arról só sem lehet, mert az ártalmas. Ha sok. Nem úgy, mint a gyógyvízben az ásványok. Most éppen arról megy a vita, melyik jobb nekünk? Ha sok benne az anyag, vagy ha majdnem desztillált minőségű. Nem kell félni, a gazdasági osztály kiszámolja. Utána meg fogjuk tudni, nekünk melyik az egészségesebb. Csak az a kérdés, melyik kerül többe? Nekik. Megásványozni a vizet, vagy desztillálni. Emlegetnek valami szabad gyököket, szóval biztos, hogy számolnak. Utoljára legalábbis matekórán hallottam gyökökről. A végén megint marad a falmelléki. Az csak kórós. Bocsánat klóros. Viszont, problémának itt van mindjárt a vízkő. És ha lerakódik bennünk? Fűtőszálat nem tudok magamban cserélni, a házi pálinka meg ártalmas. Amelyik nem árt, az meg kell a francnak.
Amikor először hallottam a koleszterinről, nagyon megijedtem. Azonnal felhívtam az unokámat. Azt hittem náluk is kitört a járvány, mivel ő is diákszállón lakik. Megnyugtatott, hogy az mindenkinek van. A szint, ami nem mindegy. Ez viszont igaz. Már fél órája megyünk itt a lépcsőn, mivel az ötödik szinten lakunk. Tényleg van köze a szívhez. Okos az én unokám, pedig nem orvosin tanul.
Amit hallottam még, hogy nagyon egészséges a müzli. Valami harcművész kaja. Igen kemény. Én maradok mégis a krumplinál. Keményítő abban is van, és azt el tudom még rágni. Valami köze ennek a gumónak is van az egészséghez.
Na, szomszéd, megérkeztünk. Ugye, mennyivel jobban érezzük magunkat? Egészségesebbnek is? Viszont van egy rossz hírem a számára. Túljöttünk két emeletet. Na nézd csak, most mit kapkod a szívéhez? Elfáradt, hogy így elterült itt nekem? Maga tudja. Én mindenesetre visszamegyek a saját szintemre.
A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése